A későbbiekben a háborús évek komoly károkat okoztak az épület mellett a kertben, és így megsemmisült az egykori kerti híd, a japánkerti pavilon és a növények nagy része. Az újjáépítésekor a kertet törmelékkel töltötték fel, amivel a talaj szerkezete és hidrológiai tulajdonságai jelentősen módosultak. A Hopp-villa és kertje 2002 óta az Andrássy úti világörökségi terület része, amelynek ellenére az épület és kert felújítása is több évtizede várat magára.Annak ellenére, hogy az eredeti Hopp-kertről számos fénykép maradt fenn (a századforduló környékéről, valamint az 1940-es évekből), amelyek alapján a kert térszerkezete és programja jól rekonstruálható, a kert megváltozott funkciója és korunk igényei miatt a kert megújítása során nem cél a teljes rekonstrukció. A korszerű kialakítás, többfunkciós terek létrehozása mellett érdemes a történeti kertre, és az egykori elemire és megoldásaira is utalni, úgymint a perecelő utakra, vagy a Holdkapura, mint kert bejárati pontra. A kertben megtalálható műtárgyak többségében az eredeti helyükön állnak ma is.

Kertépítészeti vázlatterv

Tervezési program

A kert megújítása a jelenlegi állapota alapján mind műszaki, mind funkcionális, valamint esztétikai szempontból szükséges. A tervezett kert olyan alapvetések és programpontok szerint került megtervezésre, mint a múzeumkert kiállítótérként való alkalmazása; valamint hogy a funkcionális szempontból a kertnek egy olyan külső kiállítótérként, illetve élménytérként kell működnie, ahol a meglévő kerti műtárgyak, mint kiállítási tárgyak kerülnek bemutatásra (a restaurálást követően), a bejárás módját és irányát pedig a kerti térrendszer és kerti utak rendszere jelöli ki. A múzeumkert optimális működéséhez nélkülözhetetlen a műszaki és esztétikai megújítás mellett a múzeumi infrastruktúra és berendezéseinek kiépítése is, amelyek a ma hiányzó információs rendszert és a használathoz szükséges kertberendezési tárgyakat, valamint a műtárgyak bemutatását szolgáló egyéb eszközök telepítését jelenti.

Növényzet teljes megújítása

A megújulás során a növényzet cseréje és az új növényzet kialakítása jelentkezik leglátványosabban. A kert és benne a növényzet jelenlegi erősen leromlott állapota - a megtartásra érdemes, értékes és idős fákon kívül - a teljes növényállomány cseréjét igényli. Az új növényzet a kert fő építőelemeként jelöli ki az új térstruktúrát, és alkot a múzeum jellegéhez igazodó, orientális hangulatot és vizuális hátteret a kiállításhoz.